home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9405
/
Q5WIN.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1994-11-25
|
65KB
|
1,097 lines
@VQuattro Pro for Windows 5.0@N
@VTeam úr és csapata@N
Az 5-ös sorozatú Quattro Pro csapat DOS-os tagja után
vegyük szemügyre annak windowsos testvéreit is.
Ketten vannak, s egyikük leglényegesebb újdonsága az, hogy
a csoportos munkavégzés egyfajta interpretációját valósítja
meg, ennek folytán a Workgroups Edition megtisztelô címmel
lett kitüntetve. Tekintsük át ezt a változatot, s a
nyilvánvaló -- és minôségi -- különbségeken keresztül
megismerhetjük az egyedi felhasználóknak szánt windowsos
verzió tulajdonságait is.
@VMûködési feltételek@N
A program használata Windows 3.1-et vagy késôbbi verziót
igényel, és szükség lehet a Windows alatt reneszánszát élô
DOS-tartozékra: a SHARE.EXE-re.
A program a Windows standard- és 386-os védett módjában
mûködtethetô, ennek megfelelôen a minimális konfiguráció:
386SX, 4 Mbyte RAM, és minimum 10 Mbyte szabad terület a
vincsin. Teljes telepítéshez 20/28 Mbyte szükséges, ahol az
elôbbi szám az egyedi gépes, az utóbbi a Workgroups
változat helyigényét jelöli. Megjegyzem a programcsomag
nagyon elôzékenyen, tartalmaz egy önmegsemmisítô -- értsd
uninstall -- programot is; ezzel részben vagy egészben
eltávolítható a vincsirôl. Mindkét változat mûködik
hálózatos környezetben is. A gyártó állítása szerint a
Quattro Pro 5.0 for Windows továbbiakban QPW/5) OS/2
2.1-kompatibilis.
@VA Desktop@N
Az új verzió számos újdonságot tartalmaz az elôzô, 1.0-ás
verzióhoz képest. Ezek egy része a konkurens számtáblák
kezelésmódjához való közeledést jelzi, más részük --
megpróbálva a lehetetlent -- igyekszik emészthetôvé és
spontán használhatóvá varázsolni azt a tudástengert, ami
ebben a programban rejtezik. Szándékuk szerint az alkotók
egy
-- könnyen használható és fejleszthetô;
-- standardeket támogató;
-- kliens/szerver architektúrába illeszthetô;
-- csoportmunkára is alkalmas számolótáblát készítettek.
Tehát lássuk a medvét!
Elsô ránézésre az 1.0-ás változat munkafelületét örökölte
ez a verzió is, persze jócskán továbbfejlesztették. A
menüsor alatt kapott helyet az eszközsor, amelybôl összesen
hatfélét helyezhetünk el egymás alatt jókora felületet
elfoglalva ezáltal a kijelzôbôl. Sajnos ezeket nem lehet
"(mû)úszó ikoncsoportokként" bárhová helyezni -- mint
például az Ami Proban --, viszont választhatunk közöttük,
és akár néhányat akár az összeset feltehetjük vagy
eltüntethetjük.
A bemeneti sor következik. Adatbevitel vagy módosítás során
innen kerülnek az információk a cellákba. Rögtön egy
újdonság: ha a beírt kifejezés zárójelet is tartalmaz, a
program ellenôrzi és a páratlanul zárójelezett
kifejezéseknél színkóddal (pirossal) jelez. Legalul egy
állapot- és súgó sor teszi teljessé a keretet, amibe a
jegyzettömb ablakok kerülnek.
A program változatlanul a ""valódi háromdimenziós" elvet
valósítja meg, annak minden elônyét felkínálva; ezt a
kezelésmódot jeleníti meg roppant szemléletesen a
jegyzettömb struktúra. Mûködésmódja alapvetôen megegyezik a
DOS-os verzióban leírttal -- csoportok definiálása,
jegyzettömbök csatolása --, ezért csak az eltérésekre
térnék ki a megfelelô helyeken.
Egy-egy jegyzettömb továbbra is 256 számtáblát fûz egybe de
-- a windowsos változatra jellemzôen -- 257.-ként egy
grafikonszerkesztô lap is szerepel benne; egy jegyzettömb
az operációs rendszer szintjén egy file. Minden lap 8192
sort és 256 oszlopot tartalmaz, alul pedig egy kis
jelzôfülecskét az elnevezés számára. A fülecskék mellett
balra található tolópotméterrel a lapok között, a jobbfelôl
elhelyezett vízszintes és függôleges irányú
tolópotméterekkel lapon belül mozoghatunk. Ezekrôl
hallgatnak a késôbb ismertetésre kerülô on-line súgók, mint
ahogy esetlegesen találná meg a grafikonszerkesztô munkalap
gombját az, aki nem tudja, hogy ez nem lehet más, mint a
fülecskéktôl jobbra elhelyezett ""nyilas" gomb.
A windowsos környezet adottságaként lehetôség van arra -- a
@KWindow/New View@N pontban -, hogy az aktív jegyzettömb
több lapját is megjelenítsük egyszerre a képen. Az
egyébként takarásban levô lapok külön ablakokba kerülnek,
ezáltal szabadon elhelyezhetôk, és akár egyidejûleg is
megtekinthetôk. Bosszantó programhiba, hogy ilyenkor --
Hercules grafikus rendszeren -- görgetéskor az ablak alsó
szegélyét vonalként vonszolja magával, sokszor becsíkozva
az egész ablakot.
Más módszer is kínálkozik azonban a lapok áttekintésére.
Az ablak jobb alsó sarkában található gombocskát az egér
bal gombjával megragadva és vizszintesen vagy függôlegesen
eltolva megoszthatjuk táblázatainkat, így egyszerre
tekinthetô meg adott esetben a tábla két különbözô pontján
elhelyezkedô információ.
Az adatkezelés logikája szintén a windowsos környezethez
igazodik: a kijelölés--mûvelet logikát követi. Maga a
kijelölés a windowsos táblázatkezelôknél megszokott módon
történik, talán a tömbök kijelölését érdemes külön
megemlíteni: a 2D-s blokk kijelölése majd a [Shift nyomva
tartása közben annak a lapnak a fülecskéjére kell
kattintani a bal egérgombbal, amelyiket még a tömbbe
szeretnénk szervezni.
Drag and drop technikával is kezelhetjük adatainkat. Ha az
objektum kijelölését követôen legalább 1-2 másodpercig
lenyomva tartjuk a bal egérgombbot, a kurzor formája
kézfejre vált, mûködésbe lépett a másolás vagy a mozgatás.
Eleinte kicsit szokni kell a ritmusát, mert ha nem elég
szemfüles az ember, kijelölés helyett könnyen átvált
mozgatásba a kurzor. Szerencsére minden destruktív
mûveletet csak megerôsítés után hajt végre a program, így a
bosszúságon kívül nagyobb baj nem érhet, s az egérkezelés
elsajátítása után tényleg könnyedén szervezhetjük újra a
cellák tartalmát. Megfelelô objektumok kijelölés után ezek
méretezhetôk is az egér segítségével.
Az 1.0-ás verziótól eltérô a jobb egérgomb hatása. Abban
egy kijelölt objektumra kattintva az objektum
tulajdonságait kezelô menü bukkant elô. Az újabb verzióban
közelítettek a Lotus vagy az Excel kezelésmódjához, és az
elôbukkanó menüben a tulajdonságok állítása mellett
környezettôl függô mûveleteket is el lehet végezni.
Lehetôség van többek között az objektum színének
állítására, és létezik automatikus kitöltést végzô funkció,
amely képes használni a felhasználó által elôre definiált
listákat.
Mivel szavakat könnyebben megjegyez az ember, mint
koordinátákat, hasznos új tulajdonság a blokkelnevezés. A
blokk-kijelölést követôen a @KBlock/Names/Create@N pontban
adhatunk egy maximum 15 karakter hosszú nevet, melyet aztán
kifejezésekben is használhatunk a koordináták megjelölése
helyett. [Ctrl F3@N-ra elôbukkan egy lista a blokknevekkel.
@VHelp!@N
Abban, hogy a program használója ne érezze magát
tanácstalannak a lehetôségek tengerében, mindenre kiterjedô
súgórendszert (help) segít. Ez tulajdonképpen az on-line
dokumentáció szerepét is betölti, noha a vásárló még kap
egy kb. 640 oldalas kézikönyvet. A Workgroups változat
mellé -- ezt kiegészítendô -- mellékelnek egy 63 oldalas
füzetet is a vonatkozó információkkal, de gyakran
elôforduló hivatkozás a: ""...bôvebbet az on-line help-ben"
kitétel. Mivel sokféle tudásszintû embernek lehet szüksége
útmutatásra a legkülönbözôbb helyzetekben, megbontották és
struktúrálták a segítô információk rendszerét.
A képregényekbôl ismeretes léggömb formában -- a [Ctrl] +
jobboldali egérgomb hatására -- úgynevezett ""object
help"-ek adnak gyors, értelmezô információkat a
munkaasztalon található objektumokról (blokkok, egyetlen
cellát is ideértve; teljes lapok; jegyzettömbök; grafikonok
és összetevôik; ""lebegô objektumok", pl. grafikonok,
grafikus képek, SpeedButton-ok; a használó által készített
beállítóablakok és azok elemei; maga a Quattro Pro).
Bôvebbet a léggömbben elhelyezett gombra kattintva a
baloldali egérgombbal tudhatunk meg a kiválasztott
objektumról, amelynek hatására megjelenik a Windows
szabványú súgó ablak a vonatkozó tartalommal.
Némiképpen átfedést jelent, hogy hasonló tájékoztatást
nyújt a legalsó sorban található súgó sor; ez külön hívás
nélkül a kurzor pozíciójának megfelelôen ad pár szavas
leírást, de csak az eszközsorok ikonjairól, a [Num Lock],
[Caps Lock], [Scroll Lock] állapotáról, és itt jelenik meg
állomány-betöltéskor a hômérôszerû indikátor is.
Az Object Inspectornak nevezett funkcióval az objektumok
tulajdonságait módosíthatjuk. Ha az egér jobb gombjával az
adott objektumra kattintunk, környezettôl függô tartalommal
beállítóablakok jelennek meg, melyek az adott objektum
szabályozható tulajdonságait kínálják.
A kezdôket interaktív(!) oktató (Tutor) segíti az
alapfeladatok elsajátításában, természetesen angolul. A
témákat arra a tudásbázisra építették, amelyet évek során a
telefonos tanácsadáson keresztül gyûjtöttek. A ""tanuló"
saját tempójában haladhat, és saját adataival dolgozhat a
tréning során. A Tutor megjegyzi, hol szakították meg a
""leckét" és legközelebb onnan folytatja. Ha az egy szintre
vonatkozó leckékkel elkészültek, a Tutor vált a tananyagban
és a következô szintnek megfelelô témákat fogja elôvezetni.
A funkció az eszközsoron található ""fejvédôs" fejet
szimbolizáló ikon segítségével vehetô igénybe.
A késôbbiekben sem hagyja magára használóit a QPW/5.
Összesen 24 különbözô témában -- az Excel ""varázslóinak"
(Wizzard) analógiájára -- úgynevezett ""szakértôk" (Expert)
segítik a feladatok gyors kivitelezését (@KHelp/Experts@N).
A témák között szerepel például a grafikonkészítés,
adategyesítés, adatok analizálása -- ami csak önmagában 19
összetett funkciót valósít meg --, ""mi lenne ha...?"
típusú elemzések készítése stb. Ha világosságot szeretnénk
gyújtani egy alkalmas témában, az eszközsoron található
világító villanykörte ikonnal aktivizálhatjuk
""szakértônket".
@VAdatkezelés felsôfokon@N
A jegyzettömb struktúra megalkotása óriási fejlemény volt
az adatkonszolidáció megkönnyítését illetôen. A QPW/5 most
új vonásként lehetôvé teszi az úgynevezett címke alapú
konszolidációt. Ez összeilleszti az illeszkedô kategórákat,
és hajszálpontosan kiszûri az össze nem illôket. Mûködése
annak az újdonságnak köszönhetô, hogy a jegyzettömb lapjain
az egyes blokkok nemcsak koordinátákkal, hanem címkékkel,
elnevezésekkel is megkülönböztethetôk. Gyakori hibaforrás
ugyanis adategyesítések során, hogy az egyik kimutatásban a
10. sorban szereplô kategóriát -- puszta figyelmetlenségbôl
vagy szervezetlenségbôl -- a másik kimutatás 11. sorában
szerepeltetik (pl. két különbözô sorban szerepel
""szállítók" bejegyzés). Ilyenkor az új módszer szerint
elég a ""szállítók" címkére hivatkozni, és az eltérô
koordináták ellenére biztos, hogy összetartozó értékek
fognak szerepelni a mûveletekben. A szokásos konszolidációs
metodika szerint ezek összegzése nehézkes volna. Egy
jegyzettömbbe több különbözô konszolidációs csoport is
strukturálható különbözô lapokon szerepeltetve azokat. Pl.
más lapokon szerepelhetnek az értékesítési költségek, a
marketinggel kapcsolatos kiadások, termelési költségek stb.
Két módja is van összetartozó adataink összevonásának: az
egyik a ""Consolidation Expert" segítségével történik, míg
a másik esetben eszközsorral érhetünk célt.
Az adatok értelmezését nagymértékben megkönnyítheti ha
kategóriák, osztályok szerint kereszttáblázatokba rendezzük
azokat. Ezt segíti egy másik újdonság: a Data Modelling
Desktop (DMD). A Lotusban és az Excel 5.0-ában
PivotTable-nek nevezett funkció QPW/5-ben található
megfelelôje a DMD.
Különálló alkalmazásként az ""élô" adatkapcsolatról --
Windows funkció -- a DDE gondoskodik. Vajon miért? Ez a
konstrukció lelassíthatja a funkció használatát!
A DMD kialakítása csak részben hasonlít a fôprograméra,
mert a segítô funkciók egy része hiányzik, például
érzéketlen a jobb egérgomb, nincs Undo, hiányzik a súgósor
és Expert sem dolgozik a kezünk alá; kapunk viszont egy
minden igényt kiszolgáló speciális felületet és eszközsort.
A DMD-ben alapvetôen az adatoknak kétféle csoportjával
dolgozunk: az egyik a forrás-ablakban található importált
adathalmaz, a másik a készülô kereszttáblázat lesz. Amikor
átkerültek az adatok a DMD-hez, a kereszttáblázat
kialakítását a fej- és oldalcímkék (osztályok, kategóriák)
definiálásával kezdjük, majd a táblában szerepeltetni
kívánt adatok oszlopait jelöljük ki a forrás-ablakból. A
kijelölt adatok táblába rendezéséhez az eszközsoron
található Report Data gombra kell kattintani. A táblázatban
ezután megjelenô értékek megformázhatóak számként,
százalékos formában, dátum variációkként vagy például
határoló jelekkel (Gadget menü). Az elkészült
kereszttáblázat rendkívül rugalmasan -- drag and drop
módszerrel -- újra szervezhetô, minek hatására az értékek
is megváltoznak az aktuális címke elrendezésnek
megfelelôen. Kedvünk szerint módosíthatjuk menet közben a
szerepeltetett kategóriákat, a Total gomb segítségével
pedig különbözô nézetû összegek képezhetôk. Lehetôségünk
van arra is, hogy a kereszttáblázatba felvett címkékbôl
csoportokat képezzünk. A kereszttáblázat elkészültével már
csak egy kattintás maradt hátra az eredmény Quattro Pro-ba
másolásához, hacsak nem választottunk annak idején ""élô"
kapcsolatot, mert akkor erre sincs szükség.
A DMD kezel 3D-s adattömböket is, az egyes lapokon
elhelyezkedô adatoknak azonban ehhez azonos szerkezetûeknek
kell lenniük. A forrás tömb kijelölésekor a 3D-s
szintaktikát kell alkalmazni (A..C:A2..D6), majd a
beazonosítást követôen a DMD forrás-ablaka kiegészül egy új
oszloppal, amely a forráslapok neveit tartalmazza. Ettôl
kezdve hasonlóan dolgozhatunk, mint a 2D-s blokkok esetén.
Az adatok megfelelô megszervezése az értelmezésük felé
vezetô útnak csak egy szakaszát jelentheti. Az út hátralevô
részén fontos szerephez juthatnak az elemzô funkciók,
amelyek egy számtábla teljesítôképességét,
kiaknázhatóságának kulcsait jelentik. A QPW/5 ezen a téren
rendkívül erôteljes képességekkel rendelkezik, azonban
tudni kell, hogy minden megoldás a probléma egzakt
megfogalmazásával kezdôdik. Felsorolásszerûen a következô
témakörökben kínál segédletet a Quattro Pro:
-- változók lineáris és exponenciális elemzése,
trendanalízis, változó értékek becslése;
-- egy vagy több változós képletek maximumának minimumának,
vagy egy adott célértékhez tartozó optimumnak a
megkeresése;
-- lineáris egyenlet megoldás több változóval;
-- nemlineáris egyenlôtlenségek és egyenletek megoldása
vagy különbözô számú változó és egyenlet esete;
-- értékek megváltoztatása egy modellben, a különbözô
változatok kondícióinak és eredményeinek elmentése;
-- üzemgazdasági számítások, pl. amortizáció, kölcsön
törlesztés stb.;
-- mátrix mûveletek;
-- ""mi lenne ha...?" típusú elemzések.
A felsorolt témaköröket a Tools menüben található eszközök
segítségével dolgozhatjuk fel. Emeljük ki ezek közül a
Scenario Managert (SM), mint az egyik legújabb fejlesztést.
Meghívásakor elôbukkan az SM Eszközsor, melynek
segítségével 2D-s és 3D-s blokkoktól kezdve --
adatcsoportok képzésén keresztül -- egész jegyzettömbökig
terjedô modellek dolgozhatók fel. Funkciója a
változatkezelés támogatása. Egy szituációt matematikai
modellé leképezve, és megjelölve annak bizonyos elemeit, az
SM tesztelni kezdi a modell variációkat -- ahol különbözô
változó értékek más-más helyzetet reprezentálnak --, majd
kialakít egy optimumot. A dokumentáció szerint az optimum
keresése során az elôzô változatokból képes átörökíteni
cellákat. Mindeközben nem csak értékeket képes értelmezni,
hanem tulajdonságokat és szöveget is! Ezáltal az SM
felhasználható macro változatok fejlesztéséhez, mivel egy
alkalmazás kifejlesztése során a programkód különbözô
kombinációi is tesztelhetôk.
A Scenario Expert végigvezet a szcenáriókészítés
állomásain. Öt lépésben juthatunk el a ""Mi lenne ha...?"
modell megalkotásához és segít kielemezni az
alternatívákat, végül egy riportba összegzi számításait.
Az elemzések során felhasználható számos eszköz közül az
egyik legsokoldalúbb: az Optimizer. A fentebb felsorolt
témák legtöbbjénél alkalmazható. Ha a számtáblán elôzôleg
definiáljuk a problémát, az Optimizer ablakban a megfelelô
koordinátákat és feltételeket kitöltve elindíthatjuk a
megoldás megkeresését. Mûködésének feltételei az Optimizer
ablak Options gombjára kattintva állíthatók be. Itt
szabályozhatjuk többek között a maximális keresési idôt, az
iterációk számát -- mindkettô maximum 1000 lehet --, az
elméleti optimumtól való eltérés mértékét, a számítások
pontosságát, riport készítését stb. A számítások
eredményérôl tehát -- az eredményeken kívül -- vázlatos
vagy részletes beszámolót is kérhetünk. A statisztikai és
üzemgazdasági elemzéseket segíti az Analysis Tools nevû
eszközsor.
A kezelés komfortját, a számtábla használhatóságát növelik
a beépített függvények, amelyek egyfajta automatizmusként
akár dinamikus adatképzést is lehetôvé tesznek. Egy
kifejezésben több is szerepelhet belôlük. Ilyenek például a
gyakran használt összeadás @K@@SUM(A1..A2)@N vagy
átlagszámítás @K@@AVG(A1..A2)@N is.
Összesen 360 függvényt tartalmaz a program, amelyek
megoszlanak az adatbázismûveletek, mérnöki számítások,
matematika, statisztika, pénzügyi, logikai és egyéb
témakörök között. Akkor igazán hasznosak tehát, ha túl
komplikált, dinamikusan megadható vagy gyakran ismétlôdô
mûveleteket szeretnénk végeztetni akár változó tartalmú
adatokból is.
Speciális alfajukat képezik a rendezô függvények (Array
formulas), amelyek nagy mennyiségû adat rendezett kezelését
szolgálják. Az elrendezések lehetnek 2D-sek vagy 3D-sek.
Mivel a QPW/5 lehetôvé teszi cellatömbök elnevezését,
például egy 10*15-ös ÉRTÉKEK-nek elnevezett terület esetén
az ott található számok 10 százalékát a következôképpen
kaphatjuk meg a legegyszerûbben: @K@@ARRAY(ÉRTÉKEK*0.1)@N.
ùjdonságként interpreter üzemû mûködés helyett -- a
memóriában -- processzorutasításokká alakítva is
dolgozhatnak a beépített függvények. Ez a funkció tényleges
RAM-területet -- nem mûködik a virtuális memóriában --,
valamint lebegôpontos koprocesszort igényel.
Egy elemzés sok változó sokféle változatát tartalmazhatja.
Ha csak a számértékek változnak az újraszámolások során, és
az alkalmazott függvények változatlanok maradhatnak, akkor
érdemes a függvényeket ""lefordítani" a memóriába, mert
ezáltal csökkenthetô az újraszámításhoz szükséges idô.
Mindez csak akkor jelenthet érzékelhetô nyereséget, ha
gyakran ismétlôdô hosszú kifejezésekkel kívánunk dolgozni.
Annak eldöntésére, hogy adott esetben érdemes-e fordíttatni
vagy sem, a Compilation Expertet hivhatjuk segítségül. A
fordítást követôen minden újraszámoláskor automatikusan a
lefordított formulát használja a program, természetesen
amíg az a memóriában található.
A grafikonokhoz tartoznának, mégis itt kaptak helyet, mert
az adatok elemzésének egyik legszemléletesebb eszközét
kínálják az analitikus grafikonok. Ezekkel összeg, átlag,
szórás, minimum és maximum képzés variancia számítás, mozgó
átlag számítás, egyenesillesztés, exponenciális illesztés,
több viszonylatú elemzés egy grafikonban végezhetô el.
Kialakításuk alapvetôen megegyezik a grafikonkészítés során
egyébként is követhetô eljárással, a turpisság a
sorozat(ok) elemzô sorozattá minôsítésében rejlik. Az
elôzôleg elkészített -- lehetôleg vonal -- grafikonon a
jobb egérgombbal kattintva a @KProperties/Analyze@N-t és
annak egy típusát kell kiválasztanunk. Ha elkészültünk vele
-- mint minden grafikon esetében --, az [F11]-gyel
válthatunk teljesképernyôs megjelenítésre.
A mûveletek automatizálásának a függvényeknél magasabb
szitjét jelentik a makro alkalmazások. Gyakran ismétlôdô,
automatizálható mûveletek (pl. egy standard havi jelentés
kinyomtatása) végrehajtatása egyetlen gombnyomásra de akár
komplett célalkalmazások kifejlesztése is lehetséges a
QPW/5-ben.
Makrókkal billentyûkombinációk, menübôl kiadott utasítások
és az egér eseményei(!) rögzíthetôk. Futtathatók billentyû
kombinációra is (a DOS-os változattól eltérôen az [Alt]
kombinációk helyett itt a [Ctrl]-t kell használni), de --
Windows sajátosság -- az így elhelyezett programok
meghívhatóak a DDE közvetítésével másik alkalmazásból is.
Makro ""szöveget" elhelyezhetünk jegyzettömbön belül vagy
egy különálló jegyzettömbbe, úgynevezett Macro Librarybe.
Ez utóbbiból számos elôny származhat, például végrehajtás
során nem keveredhetnek egymásba az adatok a makro
szöveggel, vagy egy makro több jegyzettömbben
felhasználható, ami lemezterületet kímélô megoldás.
A kinevezett jegyzettömb tulajdonságai között be kell
állítani a Macro Library opciót, majd így elmenteni, ettôl
kezdve fogja így kezelni a program.
A DOS-os változatban elkészített makro listák többnyire
változtatás nélkül futtathatók, menüekvivalens utasításaik
is mûködtethetôk, azonban ehhez használat elôtt a DOS-os
változat menüstruktúráját kell elôvarázsolni (lásd késôbb a
nyomtatásnál).
Makro szöveg elôállítható diszkrét utasításokból, de
használhatjuk a rögzítô (record) funkciót is. Ilyenkor a
@KTools/Macro/Record@N és a @KTools/Macro/Stop Record@N
között történô dolgok kerülnek rögzítésre, ezért elôzôleg
érdemes mindent jól átgondolni.
A hibakeresést Debugger funkció segíti. Ez indítható
menübôl vagy a [Shift F2@N billentyûkombinációval.
Készíthetünk saját eszköz gombokat és ezekbôl
eszközsorokat, ezek mindegyikével egy makró utasítássort
kell asszociálni (@KTools/SpeedBar Designer@N).
Összetettebb feladatok kialakításakor a program részeként
szállított -- a @KTools/UI Builder@N menübôl elérhetô --
@KUser Interface Builder@N lehet a segítségünkre. Ezzel
szabványos Windows elemeket -- ablakokat, gombokat,
beállítóablakokat -- építhetünk jegyzettömbjeinkbe vagy
makrólistáinkba; kialakításuk a grafikonok szerkesztéséhez
hasonlóan önálló felületen történik.
@VAdatbázis kapcsolat@N
Az elemzések tárgyát képezô adatokat gyakran adatbázis
formátumban tárolják. Természetes igény egy számtáblával
szemben, hogy gondoskodjon az ilyen módon megtalálható
információk elérhetôségérôl.
A Database Desktop (DD) interaktív hozzáférést tesz
lehetôvé a helyi és/vagy a hálózatokon elhelyezett dBase és
Paradox állományokhoz, valamint -- a Workgroup Editionben
-- külön (IDAPI lásd keretes szövegrész) meghajtóprogram
segítségével távoli SQL adatbázisokhoz. Ezek közül szót ért
az Interbase, az Oracle és Sybase szerverekkel, azonban az
IDAPI drivert csak utólag külön kupon ellenében, választás
szerint szállítja a cég. A DD az alap programmal -- a
Windows lehetôségeit felhasználva -- DDE-n keresztül
létesíthet kapcsolatot. Ez kissé nehézkes megoldásnak
tûnik.
A funkció lelke egy QBE (lásd keretes szövegrész) elven
mûködô adatkezelô, amely azonos a Paradox for Windowsban
találhatóval.
Meghajtó motorként az ODAPI (lásd keretes szövegrész)
szolgál, amely a DD részét képezi. Egyidejûleg 24
adattáblát képes kezelni korlátlan rekordszámmal. Mûködése
feltételeként megköveteli, hogy a DD használata elôtt a DOS
SHARE.EXE nevû segédprogramja a memóriába kerüljön,
valamint azt, hogy az ODAPI részére kijelölt könyvtár a
pathon legyen.
Kezelési komfortja sikeresebb, mint kialakításának módja.
Elindításakor a QPW/5-tôl eltérô kialakítású felületre
jutunk. Nincs funkciója a jobboldali egérgombnak és Expert
sem áll a rendelkezésünkre, viszont a eszközgombokról pár
szavas értelmezést olvashatunk a súgó sorban, Amely az egér
poziciójától függôen helyzetérzékeny tartalommal jelenik
meg. Lényegesebb azonban, hogy az adatkezelések során a
drag and drop technika szinte valamennyi elônyét
élvezhetjük. A lehetôségekrôl az egérkurzor formaváltozásai
tudósítanak. Az egyes adattáblák és lekérdezések külön
ablakokban jelennek meg.
A QPW/5 -- a DOS-os változathoz hasonlóan -- kétféle, belsô
és külsô adatbázist különböztet meg. A belsô adatbázis
továbbra is a jegyzettömbökön kerül kialakításra, s a
mûveleteket -- szintén Windows adottság -- beállítóablakok
kitöltésével irányíthatjuk. Méretei változatlanul maximum
256 féle mezô és 8191 rekord. Lényegében tehát egy lap.
A QPW/5 több számtábla és adatbázis file-formátumát képes
kezelni. A formátum transzformáció kulcsa a kiterjesztés.
Megnyitáskor ez alapján ismeri fel a file-t, illetve -- a
@KFile/Save As@N pontban -- a kívánatos formátum is ezáltal
érhetô el. Azoknak a formátumoknak a listáját, amelyekkel a
siker reményében próbálkozhatunk, keretes szövegrészünkben
adjuk közre.
A felsoroltak közül -- számomra érthetetlen módon -- .WQ2
formátumba nem volt hajlandó exportálni a jegyzettömböt. A
dBase III Plus állományok QPW/5-beli megnyitásakor
változatlanul nem találja el a mezôszélességeket, amit két
kattintással: a mezô megnevezések sorának kijelölésével,
majd a Fit gombbal az eszközsoron helyre lehet hozni. A
Database Desktop viszont korrektül elvégzi ezt a feladatot.
A nem PC-s világgal leggyakrabban és legegyszerûben a soros
porton valamilyen módon keresztülbuktatott ASCII formátumú
szövegállományok jelentik a kapcsolatot. Vállalati szinten
elôfordulhat, hogy csak így lehet hozzáférni az elemzésre
kiszemelt adatokhoz. Az ilyen formátumban beérkezett
állományok rendszerint változatos szerkezetet mutathatnak.
Az adattartalom kiszûrése és emészthetô formába öntése a
Parsing funkció feladata. A QPW/5-ben egy Expert is segíti
ezt a munkát (@KTool/Parse@N).
@VGrafikonkészítés@N
Az adatok emészthetôvé tételét segítik a kifejezô
grafikonok, ábrák. Kialakításuk a legutolsó, a
grafikonszerkesztô lapon történik, de az elkészített
grafikont beilleszthetjük egy standard lapra, vagy eleve
oda irányíthatjuk, ahol ""élô" képet fog mutatni a
definiált sorozatokról. Egy új grafikon kialakítása a
mennyiségek kijelölésével kezdôdik. Ettôl kezdve a grafikon
készülhet sajátkezûleg, eszközgombok segítségével vagy a
""szakértôt" hívva segítségül (@KHelp/Experts/Graph@N).
3D-s képességeinek köszönhetôen a QPW/5 képes különbözô
lapokon található adatokból is grafikont készíteni.
Kijelöléskor tehát lényeges szerepe van a csoport gomb (G)
állapotának. Grafikonkészítés közben a Draw menüvel bôvül a
menükészlet, és aktiválódnak a grafikont manipuláló és
importáló menüpontok. A Graph menüpont egyes pontjai csak a
kijelölést követôen mûködnek A grafikon tulajdonságai
(szín, kitöltés stb.) a jobb egérgombbal változtathatók.
A kialakított grafikonokat -- illetve azok egyes
összetevôit -- objektumokként kezeli a program, ezért
majdnem minden módosítás a jobb egérgombbal
kezdeményezhetô. 47 grafikontípus között válogathatunk,
akár egy grafikonon belül is kombinálhatjuk ezeket. Mivel a
3D-s grafikonokat nem axonometrikusan, hanem a valóságos
térbeli modelljük alapján ábrázolja a program, lehetôségünk
van az ábra térbeli mozgatására. A DOS-os változatnál
hiányolt képesség most vízszintesen és függôlegesen is meg
tudja forgatni a grafikont, állítható a rálátás
perspektívája, az ábrázoló tér -- s vele a grafikonelemek
-- mélysége és magassága. Természetesen a DOS-os
változathoz hasonlóan itt is elláthatjuk értelmezô ábrákkal
és szövegekkel az elkészült grafikonokat, méretüket drag
and drop technikával tetszés szerint alakíthatjuk,
változatosabbá tételükhöz grafikus file-okat is
inzertálhatunk.
A @KDraw/Export@N meghívásával .BMP .CGM .EPS .GIF .PCX és
.TIF, valamint 35 mm-es diaformátumban küldhetjük file-ba
az aktív grafikonablak tartalmát. Az elkészített grafikonok
a jegyzettömbbel együtt tárolódnak. Ha a frissen megnyitott
jegyzettömb másik jegyzettömbbôl származó grafikont is
tartalmaz, akkor egy beállítóablakban tudjuk meg a
lehetôségeket, pontosan kijelölve a teendôket.
Élvezetes bemutatók készíthetôk az elôkészített
grafikonokból a QPW/5 slide show képességeivel. A DOS-os
változat összeállításait is képes lejátszani a
hangeffektusok kivételével, mert ilyen képességekkel nem
ruházták fel a windowsos verziót. Amit tud, azt viszont
imponáló egyszerûséggel kínálja fel a kezelônek. A
grafikonszerkesztô lapon külön eszközsor szolgál erre a
célra. A @KCreate Slide Show Button@N hatására elôbukkan
egy ablak, ahol el kell nevezni a bemutatót. Ennek hatására
létrejön egy a bemutatót szimbolizáló ikon. A show-ba
bevont grafikonokat -- ezúttal a Shift segítségével --
kijelöljük, majd az egyiket megragadva a bemutató ikonjára
húzzuk. Ha erre kétszer kattintunk, a mûsor egy ablakban
újraszerkeszthetô: átrendezhetjük a grafikonok sorrendjét,
törölhetünk vagy hozzáadhatunk grafikonokat, és
módosíthatjuk a váltó effektek paramétereit. Továbbra is
készíthetünk úgynevezett grafikus gombokkal ellátott
grafikonokat. A gombokhoz másik grafika, makro vagy direkt
makro utasítássor is rendelhetô maximum 160 karakter
terjedelemben. Különleges grafikus gombként mûködhet a
grafika háttere. A jobb egérgombbal elôhívva a
háttértulajdonság listáját, válasszuk a @KGraph Button@N-t,
majd a fenti három lehetôség valamelyikét. A ciklusok és
elágazások, valamint úgynevezett Text Graph-ok segítségével
akár interaktív bemutatók is készíthetôk.
@VNyomtatás@N
Munkánk eredményét természetesen nyomtatóra is
irányíthatjuk. A windowsos változat -- eltérôen a DOS-ostól
-- nem támogatja külön szolgáltatásokkal a hálózat alatti
nyomtatást, ezt az operációs rendszerekre bízza. Igen
erôteljesen támogatja viszont a nyomat megformázását.
Mindenféle kimeneti eszközre hajlandó dolgozni, ha az
együttmûködik a Windowszal és képes grafikus módban
dolgozni. Készít színes vagy fekete-fehér nyomatot
maximálisan 300 dpi felbontással, de színes plottert is
használhatunk.
Számos formázási szolgáltatása mellett -- fejlécek,
láblécek, papírformátum -- a kimenet mérete (zoom 50
százaléktól) és formátuma (képlet vagy diszkrét érték)
rugalmasan állítható. Kimenetként bináris vagy ASCII
formátum is megjelölhetô a nyomtató helyett. Az elôbbi
esetben PostScript vagy a HP LaserJet család lapleíró
nyelvén (PCL) készíthetünk file-t. Az ASCII formátum
elérése kissé csalafinta módon történik: A program címsorán
kattintva a jobboldali egérgombbal a Macro, majd a Slash
Key (/,?) lista megnyitása következik, ahol a Quattro Pro -
DOS pontot kell választani. Ezt követôen a @K/P@N-re
elôbukkan a print menü, amiben célként kijelölhetô a @KText@N
@KFile@N.
Természetesen nyomtatás elôtt képernyôn is megtekinthetjük
a kiküldendô anyagot (@KFile/Print Preview@N). Egy
szabványos, lapozható Windows ablakban a funkciót
intelligensen támogató eszközsor segítségével
felülbírálhatunk néhány korábbi paramétert a nyomtatás
elindítása elôtt. A zoom mértéke, a margók például drag and
drop technikával újra szabályozhatók.
A komfortot szolgálja az a lehetôség is, hogy az egyszer
beállított nyomtatási paramétereket egy adott néven
tárolhatjuk -- @KFile/Named Settings/Create@N -- , majd
következô alkalommal újra hivatkozhatunk rájuk anélkül,
hogy ismét végig kéne zongorázni a beállításokat.
@VTeam úr és csapata@N
A Workgroup funkció ismertetése elôtt -- amely csak a
Workgroup Edition sajátja -- egy megjegyzés erejéig fontos
volna különbséget tenni a hálózatos és a munkacsoportos,
projektszerû mûködés között. Az utóbbi a fizikai
erôforrások megosztásához a munkaerô megosztását,
megszervezését is társítja. Lehetôvé teszi, hogy tértôl és
idôtôl függetlenül többen együtt tudjanak dolgozni egy
projekten még különbözô átviteli médium használata esetén
is! A munkacsoportos (workgroup) mûködés tehát a
hálózatokban immanensen rejlô lehetôséget bontja ki, és
megsokszorozza a munka hatékonyságát az eddigi eljárásokhoz
képest. Ezt a funkciót idô hiányában nem tudtam kipróbálni,
ezért leírása -- alapvetôen -- a dokumentációra
támaszkodik.
A Workgroup Desktop lelke a publish-and--subscribe eljárás,
amely valósidejû, azonos folyamatban történô
ojektummegosztást tesz lehetôvé távoli felhasználók között.
A szoftvermotor, ami hajtja a Workgroup Desktopot, az
Object Exchange (OBEX lásd keretes szövegrész) szintén
szatelit programként mûködik. Amennyiben a szükséges
információkkal konfigurálva lett az elérhetô hálózati
rendszerekhez, a háttérben automatikusan és láthatatlanul
munkálkodva irányítja a kapcsolatokat és interakciókat a
résztvevôk között.
A Workgroup Desktopot háromféleképpen lehet munkára fogni:
-- a Produktivity Tools megfelelô ikonjára kattintva,
- a Data/Workgroup Desktop menüpont hatására vagy,
-- az egyik eszközsorra pozicionálva az egérrel, a jobb
gombbal kattintva kiválaszthatjuk az @KAppend/Workgroup@N
@KDesktop@N pontot az elôbukkanó menübôl.
A Workgroup Desktop mûködését egy speciális eszközsor -- a
""Workgroup Speedbar" -- megjelenése jelzi, mialatt a
háttérben elindul az OBEX is, ha az még nem lett volna
aktív. Az OBEX aktív maradhat a QPW/5 lezárása után is, így
gondoskodhat a bármikor beérkezô üzenetek
nyilvántartásáról.
@VPublish-and-subscribe@N
Objektumokat publikációként vagy levélként lehet
kibocsátani. Lényeges különbség, hogy az utóbbi csak
egyszeri alkalomra szól, nem lesz frissítése.
Amikor egy másik QPW/5-használótól levél, publikáció vagy
frissítés érkezik, a kibocsátott objektumokat a fogadó OBEX
szoftvere érzékeli. Az OBEX kiszûri a személyhez szóló
objektumokat, és elhelyezi a kijelölt objektumtárolóba
(object store), ami tulajdonképpen egy adatbázis az
osztott-objektumok számára. A tárolt objektumok mindegyike
bármikor hozzáférhetô egy olyan QPW/5 jegyzettömb
segítségével, amelyik nem részese valamelyik élô osztott
objektum-kapcsolatnak. Az osztott objektumok mindaddig
megmaradnak a tárolóban, amíg nem törölik azokat. Birtokba
vételük jegyzettömbökbe érkeztetve történik. Meg kell
nyitni egy jegyzettömböt -- ebben biztosan elfér a
küldemény --, és a Workgroup Speedbar gombjai közül a USE-t
kell választani. Amikor beillesztünk egy publikációt egy
jegyzettömbbe (subscribe), fogadókká válunk, ami dinamikus
kapcsolatot létesít a publikáló jegyzettömbjéhez (publish).
Ha a publikáló új verziót bocsát ki, az OBEX érzékeli ezt,
és a beállított -- automatikus vagy kézi -- metódusnak
megfelelôen frissít.
A publikációkat -- egyebek mellett -- verziószámokkal látja
el az OBEX. Publikáláskor erre vonatkozóan is
rendelkezhetünk, mert a ""verziómélységet" a publikáló
határozza meg. Ha a publikáló ""n" számú verziót határozott
meg, akkor a fogadó oldalon az ""n+1"-dik beérkeztekor a
legkorábbi verzió mindig törlôdni fog.
Szintén a USE szolgál az objektumok törlésére. A törlés
ekvivalens a kontaktusok bontásával, címünk automatikus
törlésével a publikáló címlistájáról így az újabb verziók
sem jutnak el hozzánk. A beillesztett küldemények
kitörlésükig a jegyzettömbben maradnak.
A beillesztett küldemény frissítési metódusára,
átnevezésére vagy részleges törlésére a Workgroup Speedbar
Manage Pages kapcsolója szolgál. Hatására beállítóablakok
segítségével végezhetjük el a kívánt módosításokat.
Minden Workgroup jegyzettömb utolsó lapján található egy
Workgroup Index, amely gondoskodik a kurrens
publikációkról, és minden megosztott lap beillesztésérôl.
A Workgroup Index egy speciális, csak olvasható lap,
amelyet Workgroupnak nevez a QPW/5. Åttekintésüket a
Workgroup Speedbar Index gombjával kezdeményezhetjük.
@VÖsszegzés@N
A Quattro Pro 5.0 for Windows kezelése könnyen
elsajátítható és munka közben is számos ötlettel segíti a
hatékony munkavégzést.
A Workgroup Edition ""Nagy Dobása" a kooperatív csapatmunka
lehetôsége, amely az SQL adatbázis-elérési és hálózati
képességekkel könnyedén illeszthetô csoportos vagy
vállalati szintû információs rendszerekhez.
Jelenlegi -- változattól függôen körülbelül 2400 és 10000
forint közötti -- árával komoly alternatívája a konkurens
termékeknek, legfôképpen ha figyelembe vesszük, hogy a
Borland milyen innovatívan fejlesztette ezt a termékét.
(Itt jegyezném meg, hogy a terméket megvásárolta a
Borlandtól a Novell 140 millió dollárért, s valószínûleg a
Novell újabb hálózati lehetôségekkel gazdagítja.)
Függetlenül azonban attól, hogy a tulajdonságok mérkôzésén
most éppen kinél van az adogatás -- értsd melyik
táblázatkezelô jelent meg utoljára --, a választásnál
mindenképpen érdemes hosszútávon gondolkodni.
@KVaczulin György@N
@VRövidítések feloldása@N
@VDDE -- Dinamic Data Exchange@N
A DDE egy módja annak, hogy arra alkalmas Windows
alkalmazások között adatokat cserélhessünk. Lényege, hogy a
memóriában lévô legalább két különbözô alkalmazás között
akár valósidejû adatfrissítés is megvalósítható. Ha például
a használt számolótábla és szövegszerkesztô alkalmas ilyen
jellegû csatlakozásra, akkor egy jelentés elkészítéséhez a
megfelelô helyre inzertálhatjuk a hivatkozott adatokat
alátámasztó grafikont is, amely a szövegszerkesztôben az
esetleg közben változó adatok szerint alakul. A csatolásos
kapcsolat legkésôbb a programokból való kilépéskor
megszûnik, de hatása megmarad a fogadó (cliens)
alkalmazásban, és a legutolsó változtatás szerinti
állapotot fogja tükrözni. Mûködéséhez a forrás
alkalmazásban (DDE server) ki kell jelölni az információt,
majd @KCopy@N-val a Clipboardon keresztül átmásolni azt a
másik alkalmazásba (DDE cliens). Bemásoláskor a speciális
csatolást kell választani.
@VIDAPI -- Independent Application Programming Interface@N
Az IDAPI leírja a Client/Server architektúrájú
adatbázisokhoz való hozzáférés programkonvencióit.
Jelenleg a Borland, az IBM, az Oracle, az Informix és mások
használják.
Az IDAPI drivereken keresztül támogatja az
adatbázis-használatot. Egy hasonlattal élve: olyanok az
IDAPI meghajtók, mint a Windows világában a
nyomtatómeghajtók. Amennyiben korrekt meghajtót használ
valaki, jó eséllyel számíthat az elvárásai szerint
elkészülô nyomatra. Ugyanígy, ha valaki megfelelô IDAPI
drivert telepített, használhatja az IDAPI-kompatibilis
programot -- például a QPW/5-t -- adatbázis-hozzáféréshez.
Jelenleg a dBase-hez és a Paradoxhoz valamint az Interbase
Serverhez, az Oracle Serverhez és a Sybase/Microsoft SQL
Serverhez vannak meghajtók.
@VOBEX -- Object Exchange@N
A kibocsátott adatok nem DOS file-okként, hanem számtábla
lapokként, adatbázis-táblákként -- például dBase és Paradox
-- és más objektumokként kelnek vándorútra. Ez az objektum
egy átmeneti munkaterületen (object store) kerül
elhelyezésre a felhasználó lemezén, és kap egy egyedi
kódot. A kód tartalmazza az objektum típusát, címét és azt,
hogy hányadik verziója az objektumnak; elsô publikáláskor a
kérdéses objektum az egyes verziószámot kapja, frissítéskor
a sorban következôre vált a verziószám.
Amikor az átviteli média lekérdezik, az objektum a
felhasználók felé küldi specifikációit. Ami ettôl a ponttól
történik az függ az átviteli médiától is.
Amennyiben LAN-ról van szó, az OBEX feladja az ojektumot a
data poolba (közös adattér), rögzíti a szerver egy
alkönyvtárába. Ha a fogadók (subscriber) meghívják az
OBEX-et, az osztott objektum automatikusan feladódik az ô
gépükre.
Ha modemen keresztül létesül kapcsolat és a protokoll olyan
címzés alapú, mint az MCI Mailben, akkor minden lehetséges
fogadó megkapja az adatobjektumot mint egy E-mail
tartozékot, mintha csak standard DOS-file lenne. Az OBEX
alatt azonban a leíró sor tartalmazza azt a különleges
kódot, amelyet az OBEX szoftver képes értelmezni s ez
alapján integrálni az objektumot a felhasználó rendszerébe.
Az OBEX rugalmasságát bizonyítja, hogy egyidejûleg több
hálózati protokollt is képes áthidalni.
îgy egyidejûleg képes bekapcsolódni az MCI Mail-be, Novell
Netware MHS és NGM rendszerekbe, Windows for Workgroups és
más MAPI kompatibilis alkalmazásokba, például Microsoft
Mail, LAN-okba, mint a Netware, Banyan 5.0, Microsoft LAN
Manager 2.1, IBM LAN Server 2.0, 3Com Share, valamint
cc:Mail-be és a VIM-kompatibilis hálózati szolgáltatásokba,
melyeket a legtöbb nagy szoftverkészítô támogat.
@VODAPI -- Object Database Application Programming@N
@VInterface@N
Az ODAPI-t a QPW/5-ben a Database Desktop alkalmazza. Az
adatbázis-hozzáférések során megnyitja és kezeli az
adatokat. Mûködéséhez szükség van információkra arról a
speciális szoftverkörnyezetrôl, amiben dolgozik. Ezek
konfigurációs file-okba kerülnek, melyeket az ODAPI a
számára kijelölt könyvtárban helyez el. Módosításukhoz
külön ikonról indítható ODAPI konfigurációs utilityt
használhatunk. Az egyes adatbázisokhoz alternatív
elnevezésû hozzáférési konfigurációkat asszociálhatunk
(Alias), melyek utólagos hangolását az Aliases Manager
beviteliablakban végezhetjük el.
@VQBE -- Query by Example@N
A QBE egy adatbázis lekérdezési technika (lekérdezés példa
szerint). Az eljárás során végig keresi a rekordokat a
példában megadott valós(!) feltételek alapján. A példákat a
feltételtábla blokkjában kell elhelyezni. A
feltételtáblának folyamatos blokkot kell képeznie. Nem
tartalmazhat üres sorokat vagy oszlopokat.
Minden feltételtábla legalább két sorból áll: az elsô sor a
mezônevek listája, melyek részt vesznek a keresésben, a
második sor a hozzájuk tartozó keresési feltételeket
tartalmazza.
A keresési mezôkbe operátorok is felhasználhatók
szûrôfeltételként, különben a megadott szövegrészt
tartalmazó rekordokat fogja felsorolni. ùjabb feltétel
meghatározásához új keresést kell kezdeményezni. A
lekérdezések eredményét ún. kimeneti blokkba irányíthatjuk.
┌──────────────────────────────────────────────────────────┐
│ @VA Workgroup Desktop terminológiája@N │▒
│ │▒
│ @VPublish and Subscribing@N │▒
│ │▒
│ Publikáláskor folyamatosan láthatóvá válnak az adatok │▒
│ más Workgroups-tagok számára azáltal, hogy távkapcsolat │▒
│ létesül a publikáló és a tagok jegyzettömbjei között. │▒
│ Amikor a többiek beillesztik a publikált lapokat a │▒
│ saját jegyzettömbjükbe, fogadókká válnak. A fogadó │▒
│ státusz egy távoli, dinamikus kapcsolat fenntartása a │▒
│ publikálóval. │▒
│ │▒
│ @VVersions@N │▒
│ │▒
│ A jegyzettömb-lapok publikálását követôen bármikor │▒
│ lehetôség van újabb verziók kibocsátására. Az újabb │▒
│ verzió kiadásakor megváltoztatható a kiadvány tartalma, │▒
│ a felhasználók listája vagy akár mindkettôt. │▒
│ │▒
│ @VVersion depth@N │▒
│ │▒
│ A publikált lap verziószámát figyelik/használják a │▒
│ fogadók bármikor. A verziómélység a publikáló által │▒
│ állítódik. Maximum 99 lehet. │▒
│ │▒
│ @VMail@N │▒
│ │▒
│ Levélként küldhetô jegyzettömb, lap, vagy azok │▒
│ beállításai, formátumai más, a csoportban lévô QPW/5 │▒
│ felhasználóknak. Akkor érdemes levélként küldeni a │▒
│ csomagot, ha nem szükséges újabb verziót kibocsátani. │▒
│ │▒
│ @VObject@N │▒
│ │▒
│ Az információ egy olyan egysége, amit levélként vagy │▒
│ publikációként elküldhetô. A QPW5-ben ilyenek a │▒
│ jegyzettömbök vagy jegyzettömb-lapok │▒
│ formátumai/beállításai. │▒
│ │▒
│ @VThe Object Exchange@N │▒
│ │▒
│ A Workgroup-tagok objektumokat forgalmazhatnak az │▒
│ üzeneti rendszer segítségével. Az OBEX automatikusan │▒
│ rendezi a kacsolatfelvételt és az interakciókat a │▒
│ Workgroup-tagok között. │▒
│ │▒
│ @VPolling@N │▒
│ │▒
│ A Polling objektumok kibocsátásának és fogadásának │▒
│ eljárása/módja. Az OBEX nyilvántartást vezet a kimenô │▒
│ és beérkezô objektumforgalomról. A automatikus figyelés │▒
│ esetén a használó beállíthatja a figyelések │▒
│ gyakoriságát, vagy azt, hogy az OBEX csak akkor │▒
│ jegyezzen, ha az szükséges. │▒
│ │▒
│ @VUpdating@N │▒
│ │▒
│ Egy levélként feladott vagy publikált lap legutolsó │▒
│ használható verziójának beillesztése. │▒
│ │▒
│ @VAutomatic updating -- Manual updating@N │▒
│ │▒
│ Egy frissítési módszer, amely automatikusan (Automatic) │▒
│ vagy kézzel (Manual) beilleszti a fogadó │▒
│ jegyzettömbjébe az új kibocsátásokat. │▒
│ │▒
│ │▒
│ @VMessaging service@N │▒
│ │▒
│ Elektronikus információs hálózati kapcsolat (WfW, │▒
│ cc:MAIL, Netware stb.). │▒
│ │▒
│ @VMessaging accounts@N │▒
│ │▒
│ Az OBEX nyilvántartása az igénybe vett hálózati │▒
│ szolgáltatásokról. │▒
│ │▒
│ @VAddress book@N │▒
│ │▒
│ Ez egy jegyzettömb vagy Paradox for Windows tábla ahova │▒
│ tárolás céljából kerülnek a Workgroup-tagok címei és │▒
│ aliasai. │▒
│ │▒
│ @VAlias@N │▒
│ │▒
│ Csúfnév, amit komplett címként lehet használni. │▒
│ │▒
│ @VAddress groups@N │▒
│ │▒
│ A felhasználó által meghatározott csoportja azoknak a │▒
│ címeknek, amelyeket elosztási listákként használhat │▒
│ levelezés és publikálás alkalmával. │▒
└──────────────────────────────────────────────────────────┘▒
▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒
┌──────────────────────────────────────────────────────────┐
│ @VA Quattro Pro által értelmezhetô file-formátumok@N │▒
│ │▒
│ .WKS 1-2-3, 1A verzió │▒
│ │▒
│ .WK1 1-2-3, 2.X verzió │▒
│ │▒
│ .WK3 1-2-3, 3.X verzió, 1-2-3, for Windows │▒
│ │▒
│ .WKE 1-2-3, oktatási verzió │▒
│ │▒
│ .WRK Symphony, 1.2 verzió │▒
│ │▒
│ .WR1 Symphony, 2.0 verzió │▒
│ │▒
│ .WQ1 Quattro Pro for DOS │▒
│ │▒
│ .WQ2 Quattro Pro for DOS, 5.0 verzió │▒
│ │▒
│ .DB Paradox │▒
│ │▒
│ .DB2 dBASE II │▒
│ │▒
│ .DBF dBASE III és III+ │▒
│ │▒
│ .DB4 dBASE IV │▒
│ │▒
│ .RXD Reflex, 1 verzió │▒
│ │▒
│ .R2D Reflex, 2 verzió │▒
│ │▒
│ .DIF VisiCalc │▒
│ │▒
│ .SLK Multiplan │▒
│ │▒
│ .XLS Excel │▒
│ │▒
│ .TXT szöveg file │▒
│ │▒
│ és számos grafikus formátumot ismer, úgymint a: │▒
│ │▒
│ .BMP Windows Bitmap │▒
│ │▒
│ .CGM Computer Graphics Metafile │▒
│ │▒
│ .CLP Quattro Pro for DOS grafikus formátuma │▒
│ │▒
│ .EPS Encapsulated PostScript │▒
│ │▒
│ .CIS .GIF Graphics Interchange Format │▒
│ │▒
│ .PCX Paintbrush │▒
│ │▒
│ .PIC 1-2-3 for DOS grafikus formátuma │▒
│ │▒
│ .TIF Tagged Image File Format. │▒
└──────────────────────────────────────────────────────────┘▒
▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒
@<9405\Q5WIN_12.GIF>A grafikonok kezelése külön lapon történik@N
@<9405\Q5WIN_03.GIF>A szatelit DMD-ben drag and drop technikával szevezhetjük új formába az@N
@<9405\Q5WIN_03.GIF>adatokat@N
@<9405\Q5WIN_05.GIF>Egérmûveletekkel készíthetünk lekérdezéseket a Database Desktopban@N
@<9405\Q5WIN_08.GIF>Egy egérmozdulattal állíthatjuk be a bemutató sorrendjét és az effektek@N
@<9405\Q5WIN_08.GIF>paramétereit@N
@<9405\Q5WIN_11.GIF>Nyomtatás elôtt utolsó alkalom a paraméterek beállítására a Print Previewban@N
@<9405\Q5WIN_09.GIF>Az ""oktatók" témakínálata@N
@<9405\Q5WIN_10.GIF>Menübôl vagy eszközgombról aktivizálhatók a ""szakértôk"@N
@<9405\Q5WIN_13.GIF>A Workgroup Index pontos nyilvántartást vezet a jegyzettömb OBEX forgalmáról@N
@<9405\Q5WIN_50.GIF>Görgetés a megosztott ablakban --@N
@<9405\Q5WIN_51.GIF>-- Hercules video rendszeren@N